MÁTÉ PÉTER RUZSA MAGDI KORDA GYÖRGY
MÁTÉ PÉTER AZÉRTVANNAK A JOBARÁTOK,JÉGVIRÁG,KÖSZÖNET A BOLDOGÉVEKÉRT,ÉJSZAKÁK ÉS NAPPALOK,KÖSZÖNÖM,HOGY RÁDTALÁLTAM,MAGDI RUZSA-MOST ELSZ-MP.HU,KIEMELT JÁTÉKOK,IDÖJÁRÁS,MULNAK A PERCEK,CIGÁNY SZERELEM,KORDA GYÖRGY,MALEK ANDREA,KERN ANDRÁS,FÁBIÁN ÉVA,DÉKÁNY SAROLTA,HARANGOZÓ TERI,PSOTA IRÉN,PSOTA IRÉN VISSZAJÖTTEM A HALÁL TORKÁBÓL,SZÉCSI PÁL,CSERHÁTI ZSUZSA,AMBRUS KIRY. HA EGYSZER MEGSZOLITANÁL,NEMIS OLY RÉG,KORDA GYÖRGY,BALÁZS KLÁRI, FÉLIX LAJKÓ,MAGDI RUZSA.
MÁTÉ PÉTER RUZSA MAGDI KORDA GYÖRGY: lexebb szerelmes versek.
MÁTÉ PÉTER AZÉRTVANNAK A JOBARÁTOK,JÉGVIRÁG,KÖSZÖNET A BOLDOGÉVEKÉRT,ÉJSZAKÁK ÉS NAPPALOK,KÖSZÖNÖM,HOGY RÁDTALÁLTAM,MAGDI RUZSA-MOST ELSZ-MP.HU,KIEMELT JÁTÉKOK,IDÖJÁRÁS,MULNAK A PERCEK,CIGÁNY SZERELEM,KORDA GYÖRGY,MALEK ANDREA,KERN ANDRÁS,FÁBIÁN ÉVA,DÉKÁNY SAROLTA,HARANGOZÓ TERI,PSOTA IRÉN,PSOTA IRÉN VISSZAJÖTTEM A HALÁL TORKÁBÓL,SZÉCSI PÁL,CSERHÁTI ZSUZSA,AMBRUS KIRY.
HA EGYSZER MEGSZOLITANÁL,NEMIS OLY RÉG,KORDA GYÖRGY,BALÁZS KLÁRI, FÉLIX LAJKÓ,MAGDI RUZSA
Erőm végleg elfogyott, szívem összetört.
Valami húz még feléd, de már nem hagyom.
Elég a fájdalomból, magamat kímélem,
S hazudni fogok innentől mindenkinek.
Hazudni kell, s rejteni őszinte mély szerelmem
de mond kérlek van ennél rosszabb dolog az életben?!
Mindenki figyel, lesi a szegény haldoklót
a sok áruló gaz állítólagos barátok.
Mégis ha látlak szívem vadul megremeg,
te nem látod bolond mennyire szeretlek?!?!
Beszéltem hozzád, könyörögtem sírva
de te csak gúnyosan nevetve hagytál ott a francba.
Új lány, vele új élet vár az hiszed?
szeretni fogsz te is tudod bármit is teszel.
Te elnyomod küzdesz, harcolsz ellene
Hát rendben, de te húzod a rövídebbet.
Mélyen többet a szemembe ne nézz
hazudni neked számomra oly nehéz,
Amíg élek tőlem jót ne remélj..
de belül mindig szeretlek én.
Elbúcsúzom, elengedlek, tessék menj hát
de kérlek vissza ne nézz soha már.
Nem akarom h valaha is lásd
az utánnad maradt iszonyatos kárt.
Te, akinek annyi szived van,
Ahányat lelked megteremt,
Aki színes kaméleonként
Varázsolsz multat és jelent,
Kinek a szín fényes világod,
Melyet lánglelked áthevít --
Ki tudnád-e vajon nevetni
Egy bús poéta könnyeit?...
Ki tudnád-e vajon nevetni,
Mert úgy imád, mert úgy szeret,
Ahogy nem a színpadon szoktak,
Vagy az életben -- emberek;
Hogy szép lelked teremtõ lángját
Úgy nem áhítja senki más;
Hogy szerelmét el nem rabolná
Sem távolság, sem megszokás.
Te, aki már ezer élet közt
Osztottad szét a lelkedet,
Elképzeled, hogy egy egész szív
Mást nem, csak tégedet szeret.
Hogy azt, ki a festett világban
Elvesztette önnönmagát --
Egy bús poéta úgy imádja,
Mint az igazság angyalát...
Elhiszed-e egy ismeretlen,
Álmot szövõ költõ szavát?
Elolvasod szívébõl vérzõ,
Szerelmes, bánatos dalát?
Meg fogod-e szíved kérdezni,
Vajon szeretni tud-e még,
Vagy trubadurod megsajnálni
Lelkednek kegy gyanánt elég?...
Szívem szorul a félelemtõl
S megrendül a kétség alatt,
Hogy szeretni csak színpadon tudsz
S magadnak élned nem szabad.
Hogy szíved e rajongó álmon
Csak gúnyolódik, csak nevet...
-- Még nem érzéd szivem szerelmét,
Már itt a vég... Isten veled!...
Most vasárnap, azaz június 5-én, 16:30-tól dedikálom első, nyomtatásban megjelenő verseimet, az Ünnepi Könyvhét keretein belül, az Aposztrof Kiadó standjánál.
Sok sikert nektek is az alkotáshoz, jó olvasni titeket!
néha elég, hogy csak láthatlak, de néha többet szeretnék, szemedbe nézni mélyen s hosszan, elveszni benne és nem gondolni semmire, egy pillanat, mely jó lenne, ha örökké tartana, egy csók, mely feledteti a mindennapokat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése